3 hete itthon

3 héttel ezelőtt ilyenkor Marathias homokos strandján feküdtünk, üdítővel  (... :D) a kezünkben. Rajtunk kívül nem volt senki más, csak néhány kései turista. A nap kellemesen sütött ránk, még utoljára magunkba szívtunk egy kis D vitamint. Számoltuk vissza az órákat, perceket...
Most itthon ülök, pulcsiban, vastagzokniban, lóg az eső lába és nagyon nincs kedvem kimenni. Túl vagyok egy szakmai nyelvvizsgán, így állhatok neki a szakdolgozatomnak és a többiek is hasonló cipőben járnak.
Valahogy mégis úgy érzem, hogy egy részem ott maradt Korfun. Még mindig görög zenék mennek a fejemben. Csináltam itthon is frappét, de nem volt az igazi. Ha most kívánhatnék egyet, visszamennék egy hónapot az időben...
Nincs mit tenni, az idő halad. Elfelejtettük a metaxás üveget a nap alá tenni. :(


Nem maradt más, csak az emlékek (Urszi után szabadon: "Már amire emlékszünk ugye" :D).
Így én is befejezem ezt a blogot. Remélem kicsit ti is el tudátok képzelni ezt a nyarat. Bár ezt inkább átélni kell. Örülök, hogy mi megtettük. :)

Jászász! Filakia! :)

Egy szeptemberi nap

Mikor ezt a bejegyzést írom, már itthon vagyok, de olyan befejezetlennek érzem a blogot, hogy még lesz egy pár bejegyzés.

Szeptemberben már minden flottul ment, nem volt sok vendég sem, a csapat összeszokott, és az apartmanban laktunk. Azt hiszem, mondhatom, hogy ez volt a legjobb hónap. Még a meleg sem volt olyan elviselhetetlen. Megmutatom nektek, milyen volt egy napom, amikor fifty-fifty-ben dolgoztam. Beszéljenek a képek.

Reggel munka előtt, 10 óra körül átmentem reggelizni. A szálloda kb. 2 perc az apartmantól, és ilyen az út közben:

Az étteremben a lányok nemsokára befejezik a reggeliztetést...

...és aztán csatlakoznak hozzám a staff étteremben:

10.30-kor kezdek a beach bárban, Nikos épp kávéutánpótlást rendel Sofiától:

Én nekiállok kiszolgálni az embereket, gyártom sorra az italokat:

Nincsenek sokan, ezért Ő alszik inkább... :P

Itt fél 3kor végzek, aztán gyors zuhany az apartmanban, 3-tól ebéd, aztán irány újra a beach, de most már strandolni. Edina csinál nekünk fagyit...

...amit mi szépen elnyalogatunk Klaudiával :)

Este 8-ra megyek vissza újra, ilyenkor először az étteremben segítek, ahol az Ági is "dolgozik":

Én meg törlöm a kés-villát (kedvenc tevékenységeim egyike volt :P)

9 körül irány a roof garden. Ezen az estén Amaliával:

Az animátorok műsorakor mindig sokan vannak, ezért folyamatosan szedjük a poharakat:

Fárasztó nap volt ez is, de azért maradt idő egy kis mókára a többiekkel:

Fél 2 körül irány az ágy. Káliniktá! :)


Ilyen volt egy szeptemberi napom...