Itt vagyuuuunk! :)

Hali mindenki!

Jelentem sikeresen ideértünk, túléltük az első, és egyből a második repülőutunkat is, mert Athénban át kellett szállni. A becsekkolás kicsit vicces volt, mert le kellett venni az övemet (meg a cipőt is), így majdnem leesett a nadrágom. A repülés egyáltalán nem volt olyan vészes, mint ahogy gondoltam, hogy lesz, még a fülem se dugult be. Leginkább a liftezéshez tudnám hasonlítani. Viszont elég fárasztó volt, hogy Athénban sokat kellett hajnalban várakozni. Mondjuk viszonylag gyorsan eltelt, mert kimentünk körülnézni, ahol egyből megtaláltuk a Sofitel szállodát, ami előtt volt egy pálmafa, na azzal nekem egyből le kellett fényképezkedni J. Jah és egy görög srác is leült mellém és elkezdtünk beszélgetni, ő Krétára ment, tök jóarc volt.

Athénban már okosabb voltam és elővettem a fényképezőt a kézipoggyászomból, úgyhogy arról majd töltök fel képeket. Az athéni reptér egyébként úgy tízszer nagyobb, mint a budapesti. A repcsi is sokkal nagyobb volt, amivel onnan jöttünk és úgy szállt fel, hogy ment egy jó pár kört, utána lelassított, majd mintha kilőtték volna, felszálltunk. Aztán egyből elkezdett kanyarogni, Ági kicsit visított, mire a mellette ülő bácsi jól kimosolyogta, ami azért volt vicces, mert ő meg folyton keresztet vetett. Az út alatt kelt fel a nap, és én az ablak mellett ültem, úgyhogy végig láttam felülről Görögországot. Szép volt nagyon, az autók akkorák voltak, mint a hangyák és a hajókat is lehetett látni a tengeren.

Leszállás után megvártuk a csomagjainkat, még jó, hogy betekertük, mert az egész műanyag cucc a közepére összegyűrődött. A reptéren várt minket egy taxisbácsi, táblán a nevünkkel, gyorsan bepakolta a cuccainkat és már indultunk is a szállodához. Amikor elindultunk, kiabálva telefonált, de úgy, mintha legyezte volna magát a telefonnal, elég vicces volt.

A recepciós lány lefénymásolta a személyi igazolványunkat és mondta, hogy mindjárt jön a kolléganője, aki majd eligazít minket. Jött is nemsokára, mondta, hogy menjünk utána. Elindultunk a pince felé, kicsit megijedtem, hogy akkor most itt lesz a szállásunk. De szerencsére csak egy olyan helyiség volt, ahol az alkalmazottak már reggeliztek. Voltak egy csomóan, mindenki bemutatkozott mindenkinek, de már senkinek nem tudom a nevét. Kaptunk kávét, meg frissen sült péksütit, aztán még egy darabig hallgattuk, ahogy beszélgetnek (pontosabban kiabálnak). Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ébredéssel itt nem lesz baj, mert ezek úgy pörögnek már reggel, mint akik beszedtek valamit. A konyhába is bementünk picit, Öcsi, azt hiszem kiakadnál, ha ezt látnád…

Aztán végre elindultunk a szállás felé. Egy rakat lépcsőn kellett felmenni, de a csaj (kb. 50 kilós lehet) fogta és felkapta a 20 kilós csomagomat és felvitte seccperc alatt, csak néztem. 2 percre van egyébként a szállodától, több apartman egymás mellett, mienk a 10-es számú. Kétszintes az egész kis lakás, lent egyből, ahogy belépünk, van egy kis konyha, ami légtérben van egy pici étkezővel és egy pár lépcsővel lejjebb a nappalival. A nappaliból nyílik egy terasz, kilátással a tengerre J A nappaliból lehet felmenni az emeletre, ahol két szoba van meg egy kis fürdőszoba. A mi szobánk a Klauval franciaágyas és a tengerre néz szintén, Ágié meg Orsié pedig a másik oldalon lévő hegyekre. Amúgy egészen tágas az egész, a nappaliban két ember még simán elalszik a kanapékon, úgyhogy LEHET JÖNNI LÁTOGATNI! J Jah és még légkondi is van.

Miután elfoglaltuk a szállást, lezuhanyoztunk, mert eléggé kimelegedtünk a cipekedésben. Aztán lefeküdtünk aludni, ami nem ment olyan egyszerűen, mert a szállodából óránként ránk telefonáltak, hogy minden rendben van-e. Az utolsó hívás után úgy döntöttünk Klauval, hogy elmegyünk keresni valami boltot, mert már nagyon szomjasak voltunk, vizünk meg nem volt. Útközben találkoztunk Lajossal, aki szintén a Regency-ben dolgozik, szakács, ő mondta, hogy 5 percre van egy bolt. El is mentünk arra, amerre mondta, de minden ki volt halva. Találtunk egy éttermet, ami nyitva volt, a pincérbácsi egyből kikiabált, hogy segíthet-e, mondtuk, hogy csak vizet szeretnénk venni, hol van itt egy bolt. Mondta, hogy júliusig nem nagyon van itt nyitva semmi (észrevettük -.-), ezért adott nekünk ő vizet 4 euróért, 4 üveggel. Visszafelé lementünk a partra, hogy bevizuáljuk milyen is a tenger.

A víz még kicsit hűvös, de a part nagyon szép kavicsos. Anyukám, Te itt nagyon el tudnál bogarászni J Ahogy, jöttünk fel a szállásra, az egyik apartmanból kikiabált egy szőke lány, hogy sziasztoook. Kiderült, hogy Györgyinek hívják és ő is a Regency-ben dolgozik, animátor. Nagyon megörült nekünk, mert eddig csak fiúkkal lakott itt, be is mutatott nekünk két srácot, Manuelt és Christ és mondta, hogy majd átjönnek bandázni. Felhoztuk a vizet szomjazó lakótársainknak, aztán megnéztük a képeket, amit eddig csináltunk, én nekiálltam blogot írni, mert már most annyi minden történt, hogy épp elég leírni. Közben kopogtak, jött egy csávó, hogy ő most megcsinálja a tv-nket, ami a konyhaasztalon volt addig, meg a légkondihoz is hoz még egy távirányítót, mert csak az egyikhez volt és abban sem volt elem. De így ez is megoldódott.

3-ra mentünk a szállodába beszélni a menedzserünkkel, hogy mik lesznek a feladataink, meg kaptunk ebédet is. Engem átraktak bárba, aminek annyira nem örülök, mert amíg a többiek dolgoznak, én itt leszek egyedül és fordítva L De nem baj, mert ha többen leszünk, akkor lesz kivel lógnom. Holnap 15.00-ra kell mennem dolgozni és 23.30-ig leszek, többi nap is kb. így, hétfőn és kedden lesz day offom. Szerencsére kedden Orsi sem dolgozik, már meg is beszéltük, hogy bemegyünk Korfura.

Kértünk takarítószereket is, mert még felmosónk se volt, és mondanom se kell, hogy úszott a fürdőszoba az első zuhanyzás után.

Utána elmentünk mind a négyen felfedezni a környéket. Azt már írtam, hogy bolt az nem nagyon van a környéken, de se egy fagyizó, se egy gyrosos, se semmi, az azért nem annyira jó. Mindenütt csak szállodák. Találtunk egy kis parti részt, ami szabadstrandnak van kijelölve, ugyanolyan kavicsos, mint a többi itt a környéken, de van egy deszkapalló a parton, így csak törölközővel is ki lehet feküdni. Viszont láttunk olyan halakat, amilyeneket Horvátországban ki akartál fogni Apuu.

10-kor van vacsi a szállodában, előtte bemegyünk netezni, ami 5 euróba kerül 90 percre, szóval túl sokat nem fogok tudni netezni L

Remélem otthon is minden okés, már most nagyon hiányoztok.

Puszi mindenkinek! J